A természet nyelve

A természet nyelve

Tapasztaltad már a lélek és lélek közötti kommunikációt? Amikor beszéd nélkül megérted a másik gondolatait, érzed amit érez. A természetben az élőlények között ez magától értetődő. Mi emberek nagyon elkanyarodtunk a befelé figyeléstől és a másik élőlény távoli érzékelésétől a materiális világ irányába. Pedig a telepátia működik.

A természet hangokkal, színekkel, illatokkal kommunikál. Az állatok, a növények érzik egymás világát, rezdüléseit. A háziállatok, különösen a kutyák olyan fejlett belső érzékeléssel rendelkeznek, hogy képesek például megérezni, mikor érkezik haza a gazdájuk.

A hűséges Vándor

Még kislány voltam, amikor valahonnan hozzánk keveredett egy loncsos szőrű, fekete keverékkutyus. Az egyik hátsó lábára sántított, valószínűleg eltört valamikor és rosszul forrt össze. Annyira félt, hogy, ha halkan szóltunk neki, akkor is hasra vágta magát és remegett. Az ételt is laposkúszásban közelítette meg. Befogadtuk, etettük, napról napra egyre jobban közeledtünk hozzá. Elneveztük Vándornak. A leghálásabb kutya lett belőle. A nyomunkban járt az udvaron, pacsit adott, ha leültünk, ráhajtotta a fejét a lábfejünkre. Édesanyámat reggel kikísérte a buszhoz, majd hazasétált. Esténként pedig kiment elé. Ha későbbi vagy korábbi időpontban jött, mint általában, Vándor akkor is érezte, hogy mikor kell elindulnia. Hihetetlen volt az az ösztön, ami vitte őt a gazdája elé. Öregségéig velünk maradt, nála kedvesebb és hálásabb kutyával azóta sem találkoztam.

A telepátia fejleszthető

Nem könnyű ezt a rejtett képességet fejleszteni, mert általában nehezen vesszük rá magunkat, hogy érzékszerveinket elnyomva, megérzéseinkre hagyatkozzunk. Úgy véljük, hogy ha nem az öt érzékszervünkre hallgatunk, akkor kiszolgáltatottá válunk. A természeti népeknél az ösztönök még mindig működnek, mert nem koptatta ki őket a tudatos gondolkodás.

Fontos, hogy ha jön egy hirtelen sugallat, egy átfutó megérzés, akkor azt ne kezdjük el logikusan megmagyarázni, hanem hallgassunk rá. Gondoljunk valakire erősen és figyeljük felhív-e, ír-e. Relaxáljunk, meditáljunk gyakran. Ezek a módszerek segítenek a gondolatok lecsendesítésében.

A morfogenetikus mező

Rupert Sheldrake biológus, biokémikus több, mint tíz évig dolgozott a Nemzetközi Növénykutató Intézet szakértőjeként. Számtalan kutatási területen vizsgálta az állatok telepatikus képességét, az élőlények előérzeteit és az anyák és gyermekeik közötti telepátiát. Állítása szerint a morfogenetikus mező –egy olyan mező, melyen keresztül az élőlények nem fizikai módon kommunikálnak egymással- kollektív emlékezetet közvetít.

Sheldrake szerint egy olyan univerzumban élünk, ahol minden mindennel és mindenki mindenkivel összefügg. Minden élőlény a kollektív tudat részét képezi, az információit hordozza és továbbadja. Ilyen módon a világ valamennyi élőlényének (például amőbák, baktériumok, gombák, rovarok, növények, állatok, emberek) formálódása és fejlődése a morfogenetikus mező befolyása alatt áll. Ez a kötelék hozza létre a telepátia jelenségét.

Úgy gondoljuk, hogy az emlékekeink az agyban tárolódnak. Azonban hiába kutatták hosszú időn át a biológusok a memória tárolásának lehetséges helyeit, még mindig ismeretlen számunkra, hol és hogyan tárolódnak az emlékek agyunkban. Az agy egy holografikus kivetítőhöz hasonlítható, amely rá tud kapcsolódni a kollektív tudatra.

A halál beállta után az emlékek nem törlődnek. A halálközeli élmények kutatása során megállapították, hogy az érintettek tiszta gondolatokat, emlékeket élnek át, annak ellenére, hogy agyuk nem működik. Ez arra utal, hogy a tudat az agytól függetlenül is létezik.