Hogyan növeljük energiánkat?

Hogyan növeljük energiánkat?

Az Univerzum és auránk között folyamatos az energiacsere, úgy, mint ahogyan a fák táplálkoznak gyökereiken keresztül. Fő és mellékcsakráinkon keresztül felvesszük a bolygónk energiáját, amennyire szükségünk van megtartjuk, bizonyos mennyiséget pedig visszajuttatunk. Sok embernél azonban ez az egyensúly felborul. Vagy több energiát vesznek fel, mint amennyire szükségük van, vagy túl sokat juttatnak vissza, magukat megfosztva a kellő energiamennyiségtől.

Hét fő csakránkon túl, melyek a test középvonalában, egymás fölött helyezkednek el a genitáliák és a fejtető között, léteznek kisebb mellékcsakrák is. Ezek olyan energiapontok az aurában, ahol kevesebb energiapont keresztezi egymást. A legtöbb mellékcsakra deréktól felfelé helyezkedik el a testen. Egy-egy található a szemeink mögött és a két orcánkon, egy-egy a két mell között helyezkedik el, egy van a kulcscsontok találkozásánál, egy a csecsemőmirigy területén, egy a gyomor magasságában, kettő a lép közelében, egy a májnál, egy-egy az ivarszerveknél, egy-egy a két tenyerünkben, egy-egy a térdeink mögött és egy-egy talpaink alatt.

A tenyereinkben található csakrák nagyon fontosak, ezek közvetlenül kapcsolódnak a szívcsakrához, és az innen áramló energiát használják a gyógyítók. Sok segítőnek van folyamatosan nyitva a kézcsakrája, melynek az lehet a veszélye, hogy a szívcsakra energiája „kifolyik” a kezeiken. Ezt a csakrát egyszerű lezárni, amikor erre van szükség, pár másodpercre ökölbe kell szorítani a kezeket.

Másik fontos mellékcsakránk a talpon található. Talpunk segítségével kapcsolódunk a földhöz. Az itt található energiaközpontot úgy aktiválhatjuk, ha sokat járunk mezítláb. Ha bizsereg a talpunk, azt jelzi, hogy a csakra aktív. Amikor úgy érezzük, hogy elvesztettük a stabilitásunkat, elveszettek vagyunk, hordjunk piros zoknit, a piros szín a gyökércsakrához kapcsolódik, segít a földelésben. Ez a szín akkor is kiváló, ha lábaink gyakran hidegek, mert segíti a keringést.

Kézcsakránk aktiválása

Álljunk egyenesen a padlón, kezeinket tartsuk lazán, kicsit távolabb a testünktől, befelé fordított tenyérrel. Testünk előtt érintsük össze tenyereinket, majd egy percig dörzsöljük egymáshoz. Tenyereinkben bizsergést, melegséget fogunk érezni.

Ezt követően üljünk le egy székre, mindkét talpunkat tegyük a talajra. Vegyünk 2-3 mély lélegzetet, majd mellkasunk magasságában lassan közelítsük egymáshoz tenyereinket egészen addig, míg körülbelül fél centiméter távolság lesz csak közöttük. Pár percig figyeljünk a két tenyerünk között létrejövő bizsergésre. Óvatosan távolítsuk el tenyereinket egymástól 10 centiméterre, majd újból közelítsük egymáshoz. Ezt végezzük el egymás után néhányszor, lassan.

Töltekezzünk a természetből

Egy kellemes, meleg napon sétáljunk ki a kertünkbe vagy egy nyugodt parkba. Feküdjünk le hanyatt a fűbe, (ha zokni van rajtunk, vegyük le), hunyjuk le szemeinket, lélegezzünk mélyeket, kezeinket tegyük tenyérrel lefelé magunk mellé. Érezzük a nap melegét magunkon, figyeljük meg a környezet hangjait, érezzük a természet illatát. Vegyünk egy jó mély lélegzetet, közben képzeljük el, hogy beszívjuk a természet energiáját, mely a belégzés alatt szétterjed egész testünkben. Finom melegség, bizsergés jelentkezhet testszerte. A kilégzés alatt érezzük, ahogy minden felgyülemlett feszültség elhagyja a testünket, melyet a talaj elnyel magában. Végezzünk legalább 8-10 mély be és kilégzést. Végezetül nyújtózzunk egyet és lassan, fokozatosan álljunk fel.