Isten a pillanatokban

Isten a pillanatokban

Biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel.

 

„Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk. Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami, ami az elébb homályos és érthetetlen volt, ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten. Hiszek benne? Néha azt hiszem, csaknem frivolitás és túlbuzgalom hinni benne. Több és más Ő annál, semhogy hitem vagy tagadásom eldöntené kettőnk viszonyát.”

 /Márai Sándor: Évszakok, részlet/

 

Aranyosi Ervin: Hol van az Isten?

Mikor imádkozol, fel, az égre nézel,
reményekkel telten, összekulcsolt kézzel.
Pedig a jó Isten mindenfelé ott van,
s érintkezel vele minden pillanatban.

Mert tudod, teremtőd ott van fűben, fában,
ott él a világnak minden kis zugában.
És, ha felismernéd, bizony, ott él benned!
Ő segít mozdulnod, s lélegzetet venned.

Maga a szeretet, ő maga a jóság,
és általa terem Földön a valóság,
és ha megtalálnád, szíved rejtekében,
túl tehetnéd magad dühön, irigységen.

Tudd hát, az Istened ott él mélyen benned,
a szívedre hallgass, s mondja mit kell tenned!
S ha tudnád a létet tiszta szívvel látni,
Istened magadban meg tudnád találni.

Nem kincset keresnél és nem pénzre vágynál,
minden pillanatban örömöt találnál,
s megszerzett tudásod tovább tudnád adni,
s képes lennél mindig boldognak maradni.

Nem félnéd az Istent, mert nincs mitől félned,
és ha ráfigyelnél, tudnád, hogy kell élned!
Mutatnád a példát, az Urat szolgálnád,
s benne minden percben önmagadat látnád.

Mert ahogy Ő benned, te is úgy élsz benne,
s ha ezt el is hinnéd, holnapod szebb lenne,
nem szorulnál többé vigasztaló szóra,
s hiszem, nem is vágynál másra, csak a jóra.

Tudod, mikor rossz ér, azt te hozod létre,
aztán számon kérve nézel fel az égre.
Ő elnézi neked, az Úr megbocsátó,
csupán a gondolat lehet fájó, ártó!

Ne hallgass azokra, akik mást papolnak,
akik szemed elé bántó Istent tolnak!
Mikor imádkozol, nézz inkább magadba,
hiszen Ő veled van minden pillanatban!