Lassú tánc

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?

Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán?

Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét?

Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?

Lassítanod kéne

ne táncolj oly gyorsan

Az idő rövid

A zene elillan.

Átrepülsz szinte minden napodon?

Amikor kérdezed: „Hogy vagy?”

Meghallod a választ?

Mikor a nap véget ér, s te ágyadban fekszel,

Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Lassítanod kéne

ne táncolj oly gyorsan

Az idő rövid

A zene elillan.

Szoktad mondani gyermekednek: „Majd inkább holnap?”

S láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?

Veszítettél el jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot

Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: „Hiányzol”?

Lassítanod kéne

ne táncolj oly gyorsan

Az idő rövid

A zene elillan.

Ha oly gyorsan szaladsz, hogy valahova elérj,

Észre sem veszed az út örömét.

A nap, melyen csak rohansz s aggódsz,

Olyan, mint egy kibontatlan ajándék,

melyet eldobsz, megfosztva magad az örömtől.

Az Élet nem versenyfutás.

Lassítanod kéne

ne táncolj oly gyorsan

Az idő rövid

A zene elillan.

/Ismeretlen szerző/

A látogatás