Mi a valódi érték? - Az ibolyacsokor története

Mi a valódi érték? - Az ibolyacsokor története

Azt látjuk magunk körül, hogy csak az képes igazán boldogulni az életben, akinek pénze és hatalma van. Mindenki gyűjtöget vagy épp harácsol, akinek sok van, két kézzel szórja, de még több kell. Egy csomó olyan dolog vesz bennünket körül, amire semmi szükségünk sincsen. Valamikor épp jó vételnek tűnt, de később nem használtuk.

Pénzre szükség van a mindennapi élethez, hogy kielégíthessük a napi szükségleteinket. Nem maga a pénz boldogít, hanem a belőle megvalósított vágyak, szeretteink álmainak beteljesítése vagy a rászorulók önzetlen segítése. A túlvilágra azonban senki sem visz vagyont magával, csak emlékeket, érzéseket, élményeket.

Erről szól, az alábbi történet:

Egyszer az Úristen színe elé került egy ember, aki a halála előtt becsomagolta egy nagy bőröndbe mindazt, amit az életében értéknek tartott. Az autóját, a házát, a személyes kapcsolatait, a takarékbetétkönyveit.

Az Úristen azt mondta neki:

- Mutasd meg, mit hoztál át az életedből!

Az ember kinyitotta a bőröndöt, s megdöbbenve látta, hogy az szinte teljesen üres. Mindössze egy csokor ibolya hervadozott a bőrönd sarkában.

Kérdezte az ember az Úristentől:

- Hol vannak az értékeim? Mindent át akartam hozni. Nem értem, hová tűntek, és hogy kerültek ide ezek a hervadozó ibolyák?

- Nem emlékszel erre a kis virágcsokorra? - kérdezte az Úristen.

- Nem emlékszem.

- Hát tudd meg, hogy ez volt az egyetlen igazán önzetlen cselekedeted egész életedben, amelyért nem vártál viszonzást vagy köszönetet, amikor ezt a csokor ibolyát egy kirándulás alkalmával egy ismeretlen katona sírjára tetted.