A Borgiák sötét tettei – Legenda vagy valóság?

A Borgiák sötét tettei – Legenda vagy valóság?

Szinte lehetetlen elképzelni, hogy egy családban, generációról generációra több a bűn és az aljasság, mint a jó. A Borgia név hallatára azonban mindenkinek a sötétség, a gonoszság jut eszébe. Rodrigo Borgia, aki később VI. Sándor pápa néven lett hírhedt, állítólag a megvesztegetés és a gyilkolás eszközétől sem riadt vissza. Lukrezia Borgia pedig a „méregkeverő” jelzőt viselte.

A Borgiák a spanyolországi Valenciából származtak. A pápai család történetét Alfonz de Borja bíboros nyitotta, akit 77 éves korában, 1455-ben iktattak be pápának. Nem volt különösebben erőskezű.

Alfonz unokaöccse volt Rodrigo Borgia bíboros, akit 1492-ben szenteltek fel pápának, VI. Sándor néven. Imádta a nőket, még bíboros korában 4 gyermeket nemzett egyik szeretőjének a tucatnyi közül. Az egyik gyermek volt Lukrezia, a későbbi méregkeverő.

VI. Sándornak mindene volt a fényűzés, a pénz, még és még nagyobb vagyont akart felhalmozni, ennek érdekében semmilyen eszköztől nem riadt vissza. A gyerekeit is a pénzszerzés oltárán áldozta fel. Utódait a legbefolyásosabb uralkodóházak szülötteivel házasította össze, ha akarták, ha nem.

VI. Sándor neve egyenlő volt a botrányokkal. A pápai udvar orgiák színterévé vált, melyen rendszeresen részt vett Lukrécia és testvérei is. Az udvar tele volt örömlányokkal, akik éjszakákba nyúlóan szórakoztatták a vendégeket. Költekezésük és vérmérsékletük szemet szúrt sok embernek, de a pápa semmibe vette az őt ért kritikákat. Girolamo Savonarola domonkosrendi szerzetes többször is szót emelt a bűnös orgiák ellen. A pápa először egy bíborosi széket ajánlott fel neki, ha abbahagyja a vádaskodást. Girolamo ezt nem fogadta el, ezért kiátkozták, elfogták, addig kínozták, míg saját maga ellen vallomást tett, majd felakasztották és elégették.

Mennyire volt romlott Lukrezia?

A legendák szerint Lukrezia a gyűrűjében mérget tárlolt és a szeretői közül többeket ezzel tett el láb alól. Bizonyíték nincsen erre a tettére, a „méregkeverő” jelzőt valószínűleg később, Donozetti operája után aggatták rá.

A rossznyelvek azt is elhíresztelték, hogy Lukrezia a testvéreivel és az apjával hált, rendkívül erkölcstelen és romlott volt. Bizonyíték ezekre a vádakra sincsen.

Lukrezia egy zárdában nevelkedett a Vatikánban, 13 évesen hozzáadták Giovanni Sforza-hoz, Pesaro fejedelméhez. Apjának, a pápának az volt a célja, hogy a két tehetős családot egyesítse. Amikor a Sforzák hatalma gyengülni kezdett, már nem vette hasznát vejének, ezért kimondta a válást, arra hivatkozva, hogy veje nem tud utódot nemzeni. Sforza kikelt magából és éles vitába kezdtek. Azt állította, hogy Lukréziának számtalan szeretője volt, akik közül néhányat méreggel meggyilkolt.

Szerelem a poétával

Válása után Lukrezia mindössze 1 évig volt egyedül. 17 évesen beleszeretett egy spanyol költőbe, akitől teherbe esett. A család egyáltalán nem rajongott ezért a románcért. Semmi előnyük nem származott a poétából, ezért Lukrezia egyik fivére leszúrta a férfit. Lukrezia társalkodónője tudott az esetről, s mivel eljárhatott volna a szája, őt is eltették láb alól. Miután megszületett a törvénytelen gyermek, elvették az anyjától, aki sosem láthatta.

Újabb házasságok

Második férjével, Aragóniai Alfonzzal, a nápolyi király törvénytelen fiával egy gyermekük született, egy fiú, aki korán, 13 éves korában elhunyt. Idővel Lukrezia beleszeretett a férjébe, de a férj politikai kapcsolataira nem volt többé szükség, ezért őt is megölték. Az utcán támadtak rá egy séta alkalmával, de nem kapott végzetes sebeket. Felesége szerető gondoskodással ápolta, de egy éjjel valaki megfojtotta a férfit. Lukrezia úgy gondolta, el van átkozva mindenki, akivel ő érzelmi kapcsolatba kerül, ezért elhatározta, hogy soha többé nem megy férjhez.

Apjának és testvéreinek mégis sikerült meggyőzniük egy újabb frigyről. A szerencsés férj I. Alfonso d'Este modenai és ferrarai herceg volt. Hat gyermekükből négy élte meg a nagykorúságot. Lukrezia egyre többször fordult a vallás felé, betegeket látogatott és alapított egy kolostort is. Hatodik gyermeke születése után, vérmérgezésben hunyt el fiatalon, 39 éves korában. Egész Ferrara gyászolta.

Cezare Borgia, a féltékeny testvér

Cesare 15 évesen lett Pamplona érseke, 18 éves korában pedig apja bíborossá nevezte ki. Állítólag ő gyilkoltatta meg 1497-ben testvérét, Giovannit, mert összevesztek Lukrezia kegyein, erre azonban nincs bizonyíték. Sokkal valószínűbb, hogy Cesare féltékeny volt az ígéretes katonai pálya előtt álló Giovannira.

Felesége Charlotte d'Albret francia hercegnő lett, lemondott bíborosi posztjáról. Apjával 1503-ban egyszerre betegedtek meg. Cesare felgyógyult, a pápa meghalt, helyét pedig II. Gyula foglalta el. Cesare 1507-ben, a navarrai ostromkor veszette életét.

A Borgia név lejáratása

Rodrigo Borgia valóban korrupt volt és nőfaló, de a gyermekiről soha nem bizonyosodtak be a bizarr vádak. Miért terjesztettek róluk mégis kétes információkat?

A spanyol felmenőkkel rendelkező család kirítt a tősgyökeres olasz egyházi előkelőségek közül. Rodrigo harácsolása és az, hogy olasz nemeseket fosztott meg földjüktől, rangjuktól még inkább kivívta az olaszok ellenszenvét. A korabeli történetírók szemrebbenés nélkül írtak róluk a valóságot nem teljesen fedő történeteket, némi felsőbb nyomásra.

A Borgia család története kifejezően tükrözi mit tesz az emberrel a hatalom és a pénz. Aki nem hajlandó tiszteletben tartani a családját és mások értékeit, túl hamar akar mindent és szemtelenül gázol bárkin keresztül, azt kitaszítja a tömeg. Az élet nyertesből vesztessé fokozza le. A család sorsa jól mutatja azt is, mire képes a pletyka. Hogyan tud egy rosszindulatú, légből kapott információ megmérgezni több generációnyi emberéletet.