A piramisok energiája
Az óriási, gúla alakú építmények létrehozásához nagyon pontos számításokra volt szükség. Számos elmélet létezik a piramisok rendeltetéséről. Egyes kutatók csillagászati megfigyelőhelyeknek vélik a monumentális épületeket, más tudósok szerint a piramisok energiagyűjtő helyek, melyekben konzerválódnak az ételek és különféle betegségek tüneteit is csillapítják.
A piramis-hüvelyk
Az érdeklődés a Giza melletti Kheopsz piramis iránt volt mindig is a legnagyobb, mely 5000 éve állja az idők viharait. A viktoriánus kori egyiptológusok ezt az építményt csillagászati megfigyelőhelynek tartották. Charles Piazzi Smyth skót csillagász felállított egy elméletet, mely a Piramis-hüvelyk elnevezést kapta. Eszerint a piramis szerkezete méri az időt és a teret. A piramis-hüvelyk ezredrésznyi pontossággal megegyezik az angol hüvelykkel. Az ősi mértékegység kiszámításához tudnia kellett az akkori embereknek hogy milyen hosszúságú a Föld tengelye, milyen alakú a bolygónk és milyen mozgást végez. Hihetetlenül fejlett matematikai és csillagászati ismereteik lehettek az egyiptomiaknak. Kutatásai és több évtizedes mérési munkái után megállapította, hogy a piramis építőinek ismerniük kellett a „pi” értékét.
Gyógyító piramis
1930-ban, a neves francia kutató, Antoine Bovis elzarándokolt a Nagy Piramishoz. Megfigyelte, hogy a Fáraó Kamrájában elpusztult kisállatok tetemei nem indultak oszlásnak, hanem összetöpörödtek, vagyis mumifikálódtak. Bovis feltevése szerint a piramis alakja dehidratálta ezeket az állattetemeket, melyek a romlás legcsekélyebb jelét sem mutatták. Hazautazása után készített egy arányosan lekicsinyített piramismodellt és belehelyezett egy döglött macskát. Az állat néhány nap alatt mumifikálódott. Ebből következtetett arra, hogy a piramisba elhelyezett ételek nem romlanak meg.
Borotvapenge élesítés
Karl Drbal, cseh rádiómérnök 1949-ben Prágában, egy rádió kutatóintézetben dolgozott. Mikrohullámokkal való kísérletezése során, kartonból készült piramisa alá egy borotvapengét helyezett. Azt tapasztalta, hogy a borotvapenge a piramis alatt önéleződött, és így több mint 100 alkalommal lehetett vele borotválkozni. 1949 novemberében szabadalmi bejelentést tett a „Fáraó borotva készülékére”. 10 évvel később, 1959. augusztus 15-én megkapta a szabadalmi engedélyt.
Egészségügyi hatásai
Az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebb lett a piramisok gyógyító hatásának elmélete. Több országban gyártanak különféle anyagokból kisebb-nagyobb piramisokat gyógyászati célból. Ilyen például a Németországban gyártott Hórusz szeme dupla piramis, mely többféle méretben létezik.
A piramis által felerősített mágneses energia hatása igen sokrétű. Beindítja a szervezet öngyógyító folyamatait, erősíti az immunrendszert. Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, energiaszint növelő hatású. Enyhíti a mozgásszervi panaszokat, az ízületi gyulladásokat, idegnyugtató és hangulatjavító.
A piramisok geometriai szerkezete olyan, mint a víz térszerkezete, rezonanciaképes a kozmoszból érkező jelekre. A rezonanciába hozott geometriai rendszer először befogadó, rezgéselnyelő, majd a rezonáló teret kitöltve energiamaximumokat elérve, mint rezonancia generátor kezd el működni. Az energia a piramison belül meghatározott pontban koncentrálódik és ez az energia hat aztán a piramisban elhelyezett tárgyak molekuláira.
Felhasznált irodalom: Max Toth-Greg Nielsen: A piramisok ereje, Hungalibri Kiadó, 1998
Új Szó, 1970. február, 23. évfolyam, 40. szám
Kövess